Pirosbogyós gyümölcsmorzsa

Férjem vetette fel, hogy milyen szívesen enne "olyan kanalazós-morzsás sütit jó sok piros bogyós gyümivel". Persze nem arra számított, hogy lelkesen beveszem magam a konyhába és rögtön nekiveselkedek annak, hogy az eredeti, igencsak finom receptet átkomponáljam valami sokkal kevésbé csábító, ellenben annál egészségesebb nassolni valóvá. Pedig ez történt. Ő még mindig jobban értékeli az eredeti búzalisztes-morzsás verziót, de én elégedett vagyok az eredménnyel :-)

Hozzávalók:

1kg vegyes bogyós gyümölcs (ribizli, magozott meggy, málna, szeder, áfonya)
5dkg eritrit

A morzsához:

vaníliarúd magja (fahéj)
5dkg eritrit
5dkg darált dió
8dkg kókuszliszt
2 dkg lenmagliszt
10dkg vaj

A tetejére pirított szeletelt madula.

A tálaláshoz vaníliamagokkal és eritrittel ízesített tejszín, vagy minden mentes vaníliafagyi.

Elkészítés: 

Egy tűzálló tálba vagy mélyebb tepsibe beleteszem az eritrittel összekevert gyümölcsöket. A morzsa hozzávalóit egy másik tálban alaposan  összekeverem, majd egyenletesen eloszlatom a gyümölcsök tetején. Erre rászórom a pirított mandulaszeleteket. Az eritrit miatt csak 160 fokos sütőbe teszem. Én légkeverésen sütöttem, kb. 40 percig, de elképzelhető, hogy több időt igényel, hiszen sütője válogatja. A lényeg, hogy a gyümölcsök szinte lekvárszerűen bugyborékoljanak, de az eritrit a sütés során ne keseredjen meg.

N.B. Nem lesz olyan szaftos, mint az eredeti gyümölcsmorzsa recept, mert a lenmagliszt és a kókuszliszt minden folyadékot magába szív. Elképzelhetőnek tartom, hogy később módosítok még ezen a recepten a jobb állag elérése érdekében, ízre azonban igen kellemes, már-már tésztás élményt nyújt. Mindenképpen igazi édességélmény magas rosttartalommal és meglehetősen alacsony kalóriatartalom mellett. Igencsak laktató, így kevés is elég belőle.