Imádom a rántott kajákat, annak ellenére, hogy lipödémás korszakom előtt is csak ünnepnapokon ettem ilyesmit. Nem azért mert akkora kalóriabomba, hanem mert mindig is utáltam az ezzel járó maszatolást, a ragacsot, a zsírszagot, meg mindent. Hagytam, hogy mások süssenek nekem ilyesmit, a nagymamák, vagy az étteremben a szakács, vagy akár a KFC. Most viszont a panír az ki van zárva, így megalkottam egy saját rántott karfiol verziót. Aki kipróbálja, annak azért jó előre mondanám, hogy ez a panír nem lesz olyan könnyed mint a zsemlemorzsás. Ez az első változat, később lehet, hogy még módosítok rajta, de én nagyon elégedett voltam vele.
Hozzávalók:
karfiol
kókuszolaj vagy extraszűz olívaolaj
tojás
só
házi panírkeverék
Elkészítés:
A karfiolt rózsáira szedem, majd félig puhára főzöm, közben összeállítom a panírkeveréket. Egy mélytányérban összekeverek egy adag lenmaglisztet (a karfiol mennyiségétől függően), majd ízlés szerinti mennyiséget keverek bele a szezámmagból és a tökmagból. Egy másik mélytányérba bambuszrostlisztet teszek, egy harmadikba pedig 2 felvert tojást. A lecsepegtetett karfiolt a bambuszrostlisztbe hempergetem, majd jól megforgatom a tojásban, végül a panírkeverékben. Szilikonos sütőpapírral bélel, enyhén olajozott tepsibe teszem a bepanírozott karfiolrózsákat és a tetejükre is locsolok egy pici olajat. Amikor mindet bepaníroztam, a 180 fokra előmelegített sütőbe tolom a tepsit, és kb 20-30 perc alatt illatos pirosra sütöm. Salátával tálalom, de ha van otthon egy kis házi majonéz, azzal még jobban csúszik ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése